Boldogság forrása

Eddig azt hittem, a boldogság az, ha családom van, gyerekek, lakás, autó. Ma mégis olyan jól esett a napfény, hogy család nélkül is boldognak éreztem magam. Elnyaltam az idei elsõ fagyit, adtam az orális örömöknek. 18-20 fok lehetett.

A tengerpart - vagy inkább a tenger zúgása - boldogságforrás lenne? Majd ha megint szarul leszek, emlékezni akarok rá, hogy kiüljek oda, ahol 17 éve ültem elõször egy sörrel a kezemben, mikor azon gondolkoztam, hogy hogyan tovább.

Egy tál finom leves, a találkozó és játék a kislányommal, a kirándulás is boldogság forrás. A templomban éneklés is. A virágos polc lakkozása is örömet okozott. Hogy cselekszem, hogy valami hasznosat csinálok.

Rá kell jönnöm, hogy nem csak akkor vagyok hasznos, ha a családomért megyek pénzt keresni. Nem, a munka és a pénz nem boldogít. A tudatosság, a környezet, a világ, az emberek és a virágok megfigyelése nagyobb örömet okoz. Meg a napfény. Meg egy szál aranyesõ. Meg a zöldülõ fák. Meg a növekvõ gyerekeim - szerdán ballag a kisebbik fiam. Meg az utazás. Meg a barátok. A tegnap esti grillezés. Utána a kártyázás. A zenehallgatás. A film. Ezek mind jó érzést okoznak. Az is, hogy azt csinálok, amit akarok. Akkor is hasznosnak érezhetem magam, amikor nem iszok a buliban, és haza viszem a barátaimat. Meg amikor a templomban ételt osztok.